2011. Február 12. Budapest

Február 13-át a magyar nácik a „Becsület napjának“ nevezik. 1945-ben e napon ért véget a budai várban körülzárt német és magyar hitlerista csapatok kitörési kísérlete. Két nap alatt sok tízezer katona ment önként a vágóhídra és halt meg egy vesztett háború ütközetében, a „be-csület“ védelmében. Ez a nácik becsülete: gyilkolni és meghalni parancsnak engedelmeskedve, és feladni minden emberi vonást, a fasiszta politika játékszereként. Ilyen a náci „becsület“: meggyilkolni, megsemmisíteni mindenkit, aki nem olyan mint ők. Ez a fasizmus lényege!

 Nem a náci gyilkosok a hősök, nem a gyáván engedelmeskedők, hanem azok, akik szembe mernek szállni a parancsokkal, akik bátrak harcolni az elnyomás, a diktatúra ellen. Egy háborúban a legtöbb ember áldozat, van sok bűnös –a legnagyobb bűnösök a háború előkészítői és kirobbantói!-, és kevesen vannak a hősök: csak azok, akik a háborús uszítók ellen harcolnak.

A mai időkben a fasizmus újból erősödik. Terjed a fasiszta ideológia, nacionalizmus, rasszizmus, idegengyűlölet mérgezi a légkört. A cigányellenesség tömeges jelenség a mai Magyarországon, erősödik az antiszemitizmus, és egyre szélesebb körben válik elfogadottá a nacionalizmus, a nemzeti téveszme. És nagyon sokan tolerálják a fasizmust, elfogadják ismerőseiktől azt, hogy rasszisták, nacionalisták legyenek. De a fasizmus nem csak egy vélemény a sok közül! A nacionalizmus háborús ideológia, a fasiszta eszme tömeggyilkosságok ideológiai előkészítése. Senkinek sincs joga rasszistának, antiszemitának, nacionalistának lenni, senkinek sincs joga fasisztának lenni! És ahhoz különösen nincs joga senkinek, hogy gyilkosságra uszító eszméit terjessze!

Ám a fasizmus nem a semmiből jön: nem más, mint a kapitalizmus egy formája. Túl kell lépnünk a fasizmust kitermelő rendszeren: nemzettudat helyett osztálytudat! Nemzeti harc helyett osztályharc!

Nemcsak az ideológia terjed, de az állam is növeli hatalmát. Az új évezred Európáját a rendőrállami vonások jellemzik. A kapitalizmus válságban van, és nincs más módszerük a válság ellen, mint a kizsákmányolás fokozása. A csökkenő életszínvonal, a romló munkakörülmények egyre nagyobb tiltakozást váltanak ki, és az európai államok már előre készülnek az osztályok közötti összecsapásra. Erősítik erőszakszervezeteiket, a fasiszta ideológusok pedig nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy a növekvő nyomor miatti dühöt hamis irányba tereljék. A válság által termelt elszegényedésre, a hajléktalanok vagy a kisértékű lopások számának növekedésére a hatalom büntetőjogi válaszokat ad, mintha a büntetés lenne a gyógyír az emberi nyomorúságra, Az állam a szegénység helyett a szegények ellen harcol.

Mit nyújtanak a fasiszták? A neonáci, nyilas pártocskák és nagy testvérük, a Jobbik rendet, biztonságot, fegyelmet ígér, de az ő rendjük a temetők rendje. Hogyan tudnák jobbá tenni az életünket? Erre nincs programjuk, a fasiszták csak a rasszista, antiszemita uszításhoz értenek, és semmi más céljuk nincs, mint a hatalom megszerzése. Az ő hatalmuk mindenki más számára a teljes rabságot jelentené. A kapitalizmus börtönében a fasizmus a legszigorúbb cella.

Ne hagyjuk, hogy elnyomóink a nyílt terror eszközéhez nyúljanak!

Meg kell állítanunk a fasiszta őrületet!